Főoldal
Üdvözöljük az oldalon kedves Utazó!

Tágabb környezetünk, az Egri Borvidék

ImageA Bükk hegység délnyugati oldalán húzódó domb vonulatokon terül el hazánk nagy múltú, nevezetes borvidéke, amely a szőlőültetvények nagyságát figyelembe véve a legnagyobbak között szerepel. Területi elhelyezkedését figyelembe véve minden adottsággal rendelkezik a minőségi bortermékek előállításához. A borvidék hagyományos elismertsége vörösboraihoz kötődik, de adottságai fehérborok készítéséhez is kedvezőek.

Az Egri Borvidék Észak-Magyarországon Heves megyében és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (Szomolya), a Bükk-hegység nyugati-délnyugati részének előhegyein, dombjain a Heves-Borsodi medencék és dombságok agroökológiai körzetében alakult ki. A borvidék déli határa az Északi-Középhegység és az Alföld találkozási vonalán húzódik. A szőlőterületek nagysága 6002 hektár. Napjainkban 20 település alkotja a  15 hegyközséget. Az Egri borvidék két körzetre tagolható. Az egri körzethez az alábbi települések tartoznak (az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa 2006. évi adatai alapján):

Andornaktálya, Demjén, Eger, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Szomolya, Verpelét,

míg a debrői körzethez tartozik a többi település:

Aldebrő, Feldebrő, Tófalu, Tarnaszentmárton és Kompolt.

A Egri Borvidék klímája az ország több más vidékénél hűvösebb, száraz jellegű. Az évi középhőmérséklet 10,0 C. A fényellátottság közepes, az évi napfénytartam 1900-1950 óra. Az évi csapadékmennyiség átlaga kevesebb mint 600 mm. Az uralkodó szélirány északnyugati.

A talajképző alapkőzetek szerint a borvidék egymástól jól elkülöníthető részekre tagozódik.

Eger északi részén, valamint Noszvaj és Felsőtárkány térségében az alapkőzet triász és júra mészkő, dolomit, agyagpala, illetve az ezeket fedő fiatalabb harmadidőszaki mészkő, agyagmárga és homokkő. A borvidék déli részének meghatározó alapkőzete a vulkáni eredetű riolittufa.

Az Egri körzet jellemző talajtípusai az előzőekben felsorolt alapkőzetek málladékain kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajok, barnaföldek (Ramann-féle barna erdőtalaj) és csernozjom barna erdőtalajok. A Debrői körzet uralkodó talajtípusai a lankák felszínét borító kovárványos barna erdőtalaj és humuszos homok.

(Fentebb felsoroltak: Bodnár László: Az Egri Borvidék (2001) adatai alapján )  

Szűkebb környezetünk, Szomolya hegyközség

Szomolyai hegyközség bemutatása

ImageFöldrajzilag Szomolya község a Bükkalja hegyvonulataihoz csatlakozik, a Kánya-patak völgyében helyezkedik el, légvonalban 5 - 6 km távolságra Eger város szőlőterületeitől. Fekvésében az Egri Borvidék Ny- K irányú vonulatának szerves része a határa is. A Bükki Nemzeti Park területéhez tartozik. Szomolya község  szőlőültetvényei az elmúlt  tíz évben megkétszereződtek, jelenleg 202,6 hektár Napjainkban a település már nem csak cseresznyéjéről, hanem szőlőiről is híres. Átlagos termőhelyi minősítése - a 400 pontos minősítési rendszerben - 321 pont. Összehasonlításképpen az Egri Borvidékhez tartozó 18 község átlagos pontértéke 325. A talajtípus a területek 46 %-án barna erdőtalaj vagy agyagbemosódásos barna erdőtalaj, 54 %-án csernozjom barna erdőtalaj. Fizikai talajfélesége: vályog  és agyagos vályog. A területek 75 % -a  a legkedvezőbb 200 méter  tengerszint feletti magasságban vannak. Szomolya község szőlő kataszterbe felvett területeinek ökológiai adottságai minden szempontból megfelelnek a minőségi bortermelés első osztályú követelményeinek, így a vörösbor szőlőfajták minőségi termelésére is

Szomolya megközelíthetősége

Eger – Noszvaj – Szomolya  / 18 km

Mezőkövesd – Szomolya  /11 km

Szomolya, mint turisztikai célpont

  • Kaptárkövek
  • Pince lakások
  • Kultúrált vendégházak (Rózsakert, Cseresznyés vendégház)
  • Zsóri fürdő (10 km-re Mezőkövesden)
  • Bogács fürdő (8 km-re)
  • Szomolyai Cseresznye fesztivál (júniusban)
  • Borturizmus (Daróci Nagy Pincészet)
Image